Felhasználói menü:

Gyakran Ismételt Kérdések

Mi az az OLM?

Kihez tartozik a légszennyezettségi mérőhálózat?

A mérőhálózat adatai miért térnek el egyéb közlésekben szereplő adatoktól?

Hogyan mérik a légszennyezettséget az OLM-ben?

A hazai szabályozás megfelel az EU-ban alkalmazottaknak?

Miért csak 90 nap múlva válnak véglegessé az adatok?

Miért nem telepítenek mérőállomásokat az ország azon részeire is, ahonnan még nincs adat?

Miért csak ennyi mérőállomás üzemel?

Milyen kritériumoknak kell megfelelni új mérőállomás létesítésénél vagy meglévő áthelyezésénél?

Mire való a mérőhelyek besorolása?

Mi az a légszennyezettségi zóna?

Melyek a nemzetközi adatszolgáltatásba bejelentett mérőállomások?

Miért a település tisztább pontján mérik a légszennyezettséget és nem a kibocsátás forrásának közelében?

Budapest és az ország mely részein jobb a levegőminőség?

Mit kell tudni a szmogriadóról?

Miért hiányoznak adatok bizonyos mérőállomásról, mikor lesz adat?

Kihez fordulhatok, ha a környezetemben súlyos légszennyezést tapasztalok vagy környezeti levegő mérése iránt érdeklődöm?

Hogyan juthatok légszennyezettségi adatokhoz?


 

>Mi az az OLM?

Az OLM az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat rövidítése.

A vonatkozó jogszabály (306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet) értelmében „Magyarország területén az országos légszennyezettség értékelése érdekében a levegőterheltségi szintet és a légszennyezettségi határértékek betartását az OLM vizsgálja”.

Ennek megfelelően kizárólag az OLM rendelkezik folyamatos levegőminőségi adatokkal.

A hálózat két részből áll:

automata mérőállomások

manuális mérőpontok

A fő különbségeket az alábbi táblázatban gyűjtöttük össze:

 

automata

manuális

létrehozva

1992.

1974.

kialakítás

fixen telepített mérőállomás,

automatizált mérés és adattovábbítás

áthelyezhető mérőpont,

mintavétel és laboratóriumi analízis

mérőhelyek száma

54 db

178 db

mért komponensek

CO, CO2*, NO/NO2/NOx, O3, SO2, BTEX, PM10, PM2,5

* Csak Sarród mérőállomáson!

NO2, SO2, ülepedő por, PM2.5;

PM10 és ebből nehézfémek (As, Cd, Ni, Pb), PaH vegyületek, valamint kiülepedés vizsgálatok

1 mérés időtartama

1 perc

24 óra vagy több

adatok közzététele

óránként

negyedévente

adatok célja

azonnali helyzetjelentés,

változatos statisztikai értékelések,

folyamatos adattovábbítás,

hazai és nemzetközi adatszolgáltatás

hosszútávú trendek követése,

hazai és nemzetközi adatszolgáltatás



Kihez tartozik a légszennyezettségi mérőhálózat?

Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) szakmai irányítása a környezetügyért felelős tárca, azaz a Földművelésügyi Minisztérium alá tartozik.

Az egyes mérőállomások és mérőpontok üzemeltetését a Miniszterelnökséghez tartozó, területileg illetékes kormányhivatalok munkatársai végzik.

A mérőhálózat méréseinek visszavezetettségét, valamint az adatok gyűjtését, végső érvényesítését, értékelését és továbbítását az OMSZ Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ biztosítja.



A mérőhálózat adatai miért térnek el egyéb közlésekben szereplő adatoktól?

Mivel az automata mérőállomások adatai a mérést követően szinte azonnal elérhetők, általában ezeket az adatokat használják fel a különféle szervezetek, és az általuk alkalmazott megjelenítési technikáknak köszönhetőek az eltérő értelmezések.

A mért értékeket a vonatkozó hazai és nemzetközi előírásoknak megfelelően (4/2011. (I.14.) VM rendelet) meghatározott viszonyítási pontokhoz képest kell vizsgálni, amik lehetnek órás, napi vagy éves határértékek.

A rendelkezésre álló órás átlagolási idejű mérési adatokat csak órás határértékhez lehet viszonyítani, a napi határérték szerinti megfeleltetést pedig a helyesen képezett (0-24 óráig) napi átlaggal kell végezni, különben tévesek a megállapítások főként az ebből adódó félreértelmezésekre vezethetők vissza a szolgáltatók közlései közötti különbségek!



Hogyan mérik a légszennyezettséget az OLM-ben?

A méréseket, illetve a mintavételeket és elemzéseket a tevékenységre akkreditált vizsgálólaboratóriumok szabványos módszerek szerint végzik, a vonatkozó szabványok egységesek az Európai Unión belül.

A mérések visszavezetettsége kalibrálások és összehasonlító vizsgálatok révén biztosított a nemzeti referenciaetalonokhoz, azok pedig a nemzetköziekhez.

Az automata gázelemzőknek, illetve pormonitoroknak teljesíteniük kell a vonatkozó szabványokban meghatározott teljesítmény-jellemzőket és követniük kell a szabványos (vagy szabvánnyal igazoltan egyenértékű) mérési elvet, ennek vizsgálatát a különböző műszertípusokra akkreditált, független szervezet végzi (általában külföldön).

A mintavételből származó mintákat a megfelelő szállítást, tárolást és előkészítést követően műszeres laboratóriumi vizsgálatoknak vetik alá.

A fentiektől eltérő mérések eredményei fenntartásokkal kezelendőek, mivel nem bizonyított egyenértékűségük a szabványos módszerrel! Ennek hiányában mindössze olyan számokat szolgáltatnak, amiknek kapcsolata nem igazolható a nemzetközi etalonnal az ún. visszavezetettségi láncon keresztül, így nem alkalmasak az OLM-ből származó adatokkal való összehasonlításra.



A hazai szabályozás megfelel az EU-ban alkalmazottaknak?

Magyarország uniós tagságából adódóan a légszennyezettséggel kapcsolatos EU irányelvek előírásai átültetésre kerültek, ill. kerülnek, így a szabályozás megegyezik más tagországokban alkalmazottakkal.

Bővebben: Jogszabályok, Szabványok



Miért csak 90 nap múlva válnak véglegessé az adatok?

A mérőműszerekből érkező nyers adatfolyamban lehetnek olyan kilengések, amik egyértelműen műszeres/adatgyűjtési problémára vezethetők vissza. Ezek a hibák többszintű érvényesítési (ún. validálási) folyamaton keresztül kiszűrésre kerülnek. Mivel nagy mennyiségű adathalmazról van szó, ezért ennek többlépcsős átvizsgálása időigényes tevékenység.

A validálás nem jelenti az adatok hamisítását, kozmetikázását! A validálás során mindössze a hibás értékek kerülnek eltávolításra.



Miért nem telepítenek mérőállomásokat az ország azon részeire is, ahonnan még nincs adat?

A vonatkozó rendelet (6/2011. (I.14.) VM rendelet) állapítja meg a különböző légszennyezettségi zónákban elhelyezkedő mintavételi pontok minimális számát. Ennek a kritériumnak a mérőhálózat megfelel.

2014-2016 között különböző pályázati forrásoknak köszönhetően 3 új mérőállomás létesült (Mosonmagyaróváron, Szentgotthárdon és Szombathelyen), cserére kerültek a nemzetközi adatszolgáltatásba bejelentett mérőállomások műszerei és korszerűsödött az analitikai vizsgálatokhoz szükséges laboratóriumi háttér.



Miért csak ennyi mérőállomás üzemel?

A vonatkozó rendelet (6/2011. (I.14.) VM rendelet, lásd: 1, 3. és 5. melléklet) kitér arra, hogy az egyes légszennyező anyagokra vonatkozóan az adott népességű légszennyezettségi zónában hány mérőpontnak kell üzemelnie. Ez a szabályozás összhangban van az EU irányelveivel és ennek a követelménynek hazánk eleget tesz.

Egy automata mérőállomás telepítése és üzemeltetése magas költségekkel jár, ezért a fixen telepített állomások mérései kiegészíthetők egyéb mérési adatokkal, modellezéssel is.  



Milyen kritériumoknak kell megfelelni új mérőállomás létesítésénél vagy meglévő áthelyezésénél?

A mérőállomások telepítéséről és üzemeltetéséről a vonatkozó rendelet (6/2011. (I.14.) VM rendelet, lásd: 2. melléklet), illetve a szabványok rendelkeznek, részletesen előírva pl. a mérőállomás minimális távolságát az épített környezeti elemektől vagy a mintavételi magasságot, valamint a műszerek számára biztosítandó üzemeltetési körülményeket, az ellenőrzések és kalibrálások gyakoriságát, módját, megfelelési kritériumokat.

A mérőhálózatban működő műszereknek rendelkezniük kell típusjóváhagyási igazolással, ami csak azután adható ki, hogy egy erre jogosult akkreditált szervezet a vonatkozó vizsgálatokat az adott szabványban megadottak szerint lefolytatta és igazolta, hogy az eredmények megfeleltek a szabványban előírt követelményeknek.

OLM mérőállomást üzemeltetőnek rendelkeznie kell a feladat szerinti akkreditálással, el kell végeznie a műszerek ellenőrző kalibrálását és évente részt kell vennie a Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ által szervezett jártassági vizsgálaton.

Egy-egy új mérőállomás telepítése önmagában is költséges vállalkozás, de jelentős az üzemeltetéssel járó forrásigény is (áramfogyasztás, fogyóanyagok pótlása, karbantartás, rendszeres kiszállások a helyszínre).

Mérőállomás létesítésének, áthelyezésének tervezése a megfelelő helyszín kiválasztásával kezdődik (fotók, bejárás), szem előtt tartva az áramvételezési lehetőségeket és biztonsági körülményeket is.

A mérőpont kiválasztási eljárását az illetékes környezetvédelmi hatóság dokumentálja és a folyamatot a Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ felügyeli. A mérési helyszín kijelölését rendszeresen, legalább 5 évente felül kell vizsgálni.



Mire való a mérőhelyek besorolása?

A mérőállomások besorolását tekintve megkülönböztetünk közlekedési, ipari és háttér állomást. A környező terület típusa pedig lehet városi, külvárosi, illetve vidéki. A két besorolás együttesen alkotja az állomás típusát. A különböző típusú mérőpontokra eltérő elhelyezési szabályok vonatkoznak.



Mi az a légszennyezettségi zóna?

A vonatkozó rendelet (4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet) jelöli ki Magyarországon azokat a területeket, amelyeken belül a légszennyező anyagok koncentrációja egy bizonyos tartományba esik. Ezeket a területeket a rendelet légszennyezettségi zónákba, illetve agglomerációba sorolja. Hazánkban összesen 10 légszennyezettségi zóna, illetve agglomeráció található. A szennyezőanyagok koncentrációját, illetve a mérőpontok számát ezekre a zónákra vonatkoztatva kell meghatározni.



Melyek a nemzetközi adatszolgáltatásba bejelentett mérőállomások?

A nemzetközi adatszolgáltatásba bejelentett állomások és mérőpontok megfelelnek a vonatkozó EU direktívák (2008/50/EK irányelv és 2004/107/EK irányelv) követelményeinek. Ezek a követelmények többek között a mérőpont elhelyezkedésére, kialakítására és nem utolsósorban az adatrendelkezésre-állási szabályokra vonatkoznak.

Ezekről a mérőállomásokról történik a kötelező adatszolgáltatás az Európai Környezetvédelmi Ügynökség felé.

A nemzetközi adatszolgáltatásba bejelentett állomások felsorolása az alábbi linken érhető el: http://levegominoseg.hu/nemzetkozi-lista



Miért a település tisztább pontján mérik a légszennyezettséget és nem a kibocsátás forrásának közelében?

A mintavételi pontoknak jellemzőnek (reprezentatívnak) kell lennie nagyobb hasonló területekre is. A legnagyobb reprezentativitási területtel rendelkező mérőpontok a vidéki háttér állomások, amelyek az emberi tevékenységtől, kibocsátásoktól távol helyezkednek el.

A mintavételi pontok elhelyezését rendelet szabályozza.



Budapest és az ország mely részein jobb a levegőminőség?

Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatai alapján nitrogén-dioxid, PM10 és ózon komponensekre tapasztalható minden évben egészségügyi határérték-túllépés.

A nitrogén-dioxid (NO2) főleg a nagyvárosokban okoz problémát, mivel ennek fő forrása a gépjármű használat, ezért a budapesti belvárosi részek, illetve a forgalmas utakhoz közeli részek a legterheltebbek.

Budapesten általában a Széna téri mérőállomáson mérhető a legtöbb egészségügyi határérték-túllépés, de az egyéb közlekedési csomópontokban lévő állomások is kiemelkedőek, úgymint XI. ker. Kosztolányi Dezső tér, VIII. ker. Teleki tér, V. ker. Erzsébet tér.

A Budapesthez közeli településeken lévő állomásokon, illetve mérőpontokon, valamint a többi budapesti mérőhelyen nem jellemzőek ennyire magas értékek.

A szálló por (PM10) fő forrása a településeken a téli lakossági szilárd tüzelés és kisebb mértékben a közlekedés. Ennél a szennyezőnél főleg a téli fűtési időszakban jelentkezik a legtöbb egészségügyi határérték-átlépés, ami – egy-két kivételtől eltekintve – az összes mérőállomásra véve elmondható és főleg a települések családi házas területein, de a belső közlekedési jellegű állomásokon is.

A földfelszín közeli ózon (O3) határérték-túllépések főleg nyáron fordulnak elő, mivel képződéséhez napsugárzás, illetve egyéb anyagok szükségesek. Ennél a szennyezőnél főleg a külvárosi és vidéki háttér-területek a terheltebbek.


Fontos megjegyezni azonban, hogy a légszennyező anyagok szintjére az időjárás és a domborzat is jelentős hatással van. Ezért pl. egy völgyben a szennyező anyagok sokkal jobban feldúsulhatnak, mint egy dombtetőn vagy egyéb jól átszellőző helyen.



Mit kell tudni a szmogriadóról?

A szmogriadó elrendelésének folyamata a kormányhivataloknál kezdődik, munkatársaik 24/7 rendszerben figyelik a szennyezettségi szinteket és amennyiben a kormányrendeletben meghatározott kritériumok teljesülnek, értesítik az illetékeseket az adott önkormányzatnál.

A polgármester az értesítés alapján dönthet a szmogriadó elrendeléséről, illetve a levegőminőségi és meteorológiai helyzet alakulásának függvényében a szmogriadó fenntartásáról vagy visszavonásáról.

A szmogriadóval kapcsolatos döntés PM10 esetén az előző napok adataiból képezett napi átlagértékek alapján kerül meghozatalra, nem valamely pillanatnyi érték szerint!

Nyomatékosan felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy határérték-túllépések esetén, a szmogriadós epizódok alatt a lehető legkevesebb időt töltsék csak szabadban, kiméljék szervezetüket a szennyezett levegő káros hatásaitól.



Miért hiányoznak adatok bizonyos mérőállomásról, mikor lesz adat?

A mérőállomások üzemeltetését az illetékes kormányhivatalok végzik. Amennyiben valamely műszer javításra vagy valamely alkatrész pótlásra szorul, intézkednek a probléma elhárításáról.



Kihez fordulhatok, ha a környezetemben súlyos légszennyezést tapasztalok vagy környezeti levegő mérése iránt érdeklődöm?

Amennyiben szabálytalanságot tapasztal, a területileg illetékes zöldhatóságot értesítse!

Levegőminőségi mérésekkel kapcsolatban ezzel foglalkozó akkreditált vizsgálólaboratórium szolgáltatását vegye igénybe (bővebb információ a Nemzeti Akkreditáló Hatóság honlapján)!

Indokolt esetben a hatóság hivatalból is elvégzi a mérést, ennek feltételeiről érdeklődjön az illetékes kormányhivatalnál!



Hogyan juthatok légszennyezettségi adatokhoz?

Az OLM adatok nyilvánosan elérhetőek a levegominoseg.hu oldalon, a vízszintes menüsoron az AUTOMATA MÉRŐHÁLÓZAT, illetve MANUÁLIS MÉRŐHÁLÓZAT hivatkozásokra kattintva.

Az automata mérőhálózat adatainak lekérdezéséhez a következő linken talál segítséget: http://levegominoseg.hu/honlap-mukodese

Regisztrációt követően az adatok xlsx, pdf, xml formátumban letölthetőek, de egyszerre csak max. 1 éves intervallumban.

Amennyiben egyedi igények szerint összeállított adatsort vagy tanulmányt igényel, az olm @ met.hu elérhetőségen szíveskedjen jelezni.

Published: 2017. február 8. 21:15:08